A Zorall egy igazi bulis csapat, amelyben ismert rockarcok örökzöld dallamokat, slágereket párosítanak klasszikus rock/metal riffekkel, hogy aztán a klubokban a kötelező sörlóbálás mellett mindenki vadul ropjon az ismerős muzsikára. Szasza, Hangya, Barbaro, Weisz Kicsi és Junkies Bálint a napokban jelenteti meg a Zorall második nagylemezét, a Randalírát. Ezúttal Máté Péter, Zámbó Jimmy, a Dolly Roll ugyanúgy terítékre került náluk, mint a Deep Purple vagy a Sweet. A dalok elkészültéről, a szerzők reakcióiról, illetve a frenetikus Zorall bulikról Barbaro Attila gitáros és Hangya basszusgitáros mesélt Nagy Szabolcsnak.

Kezdjük a gitárosváltással. Miután Szöszö lelépett, hogyan találtatok Weisz „Kicsi” Lacira?

„Tulajdonképpen a mai napig nem értjük, miért is ment el Szöszö – gondolkodott hangosan Hangya. – Igaz, sokat játszott a Sonic Dollz-zal, meg olyan volt a műszakbeosztása, hogy hol dolgozott, hol nem. Valószínűleg kínosan érezte magát, amikor nem tudott jönni a koncertekre. A lényeg, hogy bejelentette: akkor ő most kiszáll. Mivel itt mindenki 190 centi körül van, szerettem volna, ha fazonilag is rendben marad a csapat. És ha nem is használható ránk a supergroup kifejezés, de tény, hogy minden Zorall-tag ismertebb zenész. Ezen az alapon gondolkodtunk, hogy ki is jöhetne szóba. Megkerestük Kicsit, de azt mondta, nem oké, illetve csak akkor, ha nem jön össze neki úgy a Dirty Dance, ahogy szeretné. Abban maradtunk, hogy várunk két hónapot. Közben feladtunk egy hirdetést, hogy Zorall-castingra várjuk gitárosok jelentkezését: magas, szőke, 30 év körüli, balkezes, parasztgibsonos – örökszavú Gibson SG, ezt használja Angus Young is – gitárost keresünk. Lászlók előnyben! Még oda akartuk írni azt is, ha van egy Toyota RAV4-es telepjáród, az további előnyt jelent. Ezzel csak céloztunk rá, hogy Kicsi, itt az ideje jönni, ha-ha! Egy csomóan tök komolyan vették. Itt is elnézést kérnék azoktól, akik e-maileket, fotókat, meg demókat küldözgettek. Nem akarok nagyot mondani, de 40-50 ember jelentkezett. Volt olyan, hogy telefonon pizzát rendeltem, és a felvevő srác is megemlítette, hogy egyébként gitározik. Olvasta a hirdetést, de sajnos néhány pontban eltér. Nincs 190 centi, csak 170, csupán 24 éves, és jobbkezes. A lényeg, hogy megtaláltuk a gitárosunkat, és most abszolút egységes a Zorall. Eleinte ódzkodtam a két gitártól, de beismerem Attila neked is, hogy két gitárral jobb a zenekar.”

Volt egy karácsonyi kiadványotok már Lacival, de annak nem sok értelmét láttam. Miért született?

„Szerettük volna, ha a kettes nagylemez késő ősszel megjelenik, de a kiadó azt mondta, hogy előbb minden magyar és külföldi szerzőtől be kell kérni az engedélyt. Egész nyáron dolgoztunk, sőt már tavasszal is. A fesztiválokon is rengeteg új dalt játszottunk. Elkészült 16 nóta. Gondoltuk, ennyi elég is, és elkezdtük begyűjteni az engedélyeket. Egyből kiesett hét dal, például a Kell még egy szó. Azt Koltai nem engedte.”

„Az Óda a nyárhoz című Szécsi Pál számot összeraktuk AC/DC-vel, az meg az AC/DC miatt esett ki. A Zeppelin Black Dogját az Azt mondta az anyukámmal párosítottuk, az a Zeppelin miatt esett ki. A Milyen szép a világot annak idején a Neoton megcsinálta magyarul, de akkor még nem kellett engedély, most kellett – az sem jött össze. A Honky Tonk Woman a Rolling Stones miatt esett ki, de a korábban átmagyarító Janicsák is sumákolt. Szerintem ő is meg akarja csinálni újra, ezért sem támogatta. A Vágyom egy nő utánt egy Iron Maiden témával raktuk össze, azt meg a Lehár-jogok angol örököse nem engedte.”

„Hozzáteszem, hogy a Maiden három óra alatt megadta az engedélyt. Ezen felbuzdulva a következő lemezen három Maiden számot is feldolgozunk. A Deep Purple és a Sweet is simán rábólintott. Borzalmas bonyolult a dolog, mert a külföldiek 100 százalékos jogdíjat kérnek. Na, akkor megy az egyezkedés, hogy a magyar előadótól mennyiért lehet kivásárolni a dalt. Elhatároztuk, hogy a következő lemezhez előre feldemózzuk a dalokat, és amire mindenki rábólint, annak az engedélyét előre megkérjük. Amikor összegyűlik 15-16 dal, elmegyünk a stúdióba.”

Így lett volna logikus most is…

„Így van, de sietni akartunk. Bálintnak és nekem a Junkies a fő bandám, ez egyértelmű, és igyekeztünk elkerülni azt, hogy a két zenekar közel azonos időben hozza ki az új lemezét. Részben átfedés van a közönségnél is. De most itt az új Kalapács lemez, a Zorall album, és májusban jön a következő Junkies CD is. Reméljük, valahogy majd átvészelik ezt a rajongók, nem mennek csődbe! És még nem is beszéltem a Száksz Áksön lemezről…”

Kicsit elkalandoztunk a karácsonyi kiadványtól…

„Ja igen. Hogy miért csináltuk? Mivel nem kaptuk meg az engedélyeket, csúsztatni kellett a nagylemezt, ezért megjelentettünk egy kislemezt. A borító miatt is megcsúszott picit az új anyag. A belső borító zseniális lett! És van egy plusz tok is hozzá, amin egy motor dombornyomásban látszik. Nagyon gusztusos. Ezért is szégyellje magát mindenki, aki csak egy másolatot csinál belőle, ha-ha!”

Publikus, hogy a magyar előadóknál hol mozog az az összeg, amennyiért kivásárolható egy dal?

„Nem egy vészes összeg. De nem akarok hülyeséget mondani, se keveset, se sokat. Azért ki lehet számolni. Egy lemez után a jogdíj 250 forint, ezt el kell osztani hússzal, azaz annyival, ahány track van a lemezen. Az 12 forint 50 fillér, dalonként. Annak levesszük a felét, megszorozzuk mondjuk 10 ezerrel, mert annyi az aranylemez. Tehát nem egy borzalmas összeg, és nem fog jogdíjból senki kacsalábon forgó palotát építeni”

Gondolom, az engedélykérés úgy történt, hogy elküldtétek az illetőnek a dal felvételét.

„Volt, aki nem kérte, a Dolly Roll sem. Ők például örültek, hogy valakik rockvonalon is gondoltak rájuk. Ákos is tök pozitív volt, de ő mondjuk kíváncsi volt a dalra. Visszatérve erre a Maidenes dologra. A Lehár-örökös nagyon nem akarta megadni az engedélyt, és már-már könyörgőre fogtuk a dolgot. Mondtuk, hogy mi csak a régi zenéket szeretnénk összehozni a mai közönséggel. Jó, küldjünk demót. Kiküldtük. Erre annyit írt vissza: ez valami vicc? Ennyiben maradtunk…”

Milyen visszajelzések érkeztek még?

„Kimondottan jók. Itt szeretném megjegyezni, hogy mi ezt valóban nem cinkből csináljuk. Ez nem egy Irigy Hónaljmirigy. Azokat a dalokat vesszük elő, amiket szeretünk, tisztelünk – ezeken nőttünk fel. Ebből adódóan így is dolgoztuk fel.”

A múltkor arról mesélt Bálint, hogy az új lemezen nem lesznek keményebb számok.

„Az előző tényleg sokkal punkosabb, gyorsabb lett.”

„Ez inkább rockosabb, sok a középtempó.”

„Van kimondottan heavy metal gitár is. Ezt hallva bármelyik magyar heavy metal zenekar sírva csévéli majd vissza a kazettát, ha-ha!”

„Voltak olyan nóták, amikhez mi találtunk ki riffet, vagy loptunk a saját zenekarainkból: Kalapács, Junkies… De csak rifftöredékeket.”

„Ezt nem nevezném lopásnak. Te is, meg Kicsi is csak a saját stílusotokat vittétek bele a zenébe.”

Melyek a kedvenc új témák? Már ha van ilyen.

„Nekem a Homok a szélben, meg az Aludj csendesen Király! Jimmy-verziója. Utóbbi amúgy saját szám.

„Nekem ezek pont nem tetszenek.”

„Meg az első szám is király nagyon, Máté Pétertől az Egyszer véget ér.”

„Azt Weisz Kicsi rakta össze – magyarázta Hangya – Ez egyébként majdnem olyan, mintha egy saját számot rakna össze az ember. Kicsi is, Attila is, meg én is megcsináltuk a saját favoritjainkat, és úgy vittük le a próbára, mint a saját dalokat.”

Sok próbát igényel egy-egy szám összerakása?

„Nem igazán – ingatta a fejét Barbár. – Előfordult, hogy egy próbán összeraktunk 3-4- számot is, majd másnap fel is vettük.”

Úgy is mondhatjuk, hogy ez rutin. Tudtuk, hogy mit akarunk és hogyan.”

Bálint és Szasza ötletei mennyire hallhatóak a lemezen?

„Bálint felelt mindenütt a ritmikáért, Szasza meg Máté Péter Régi út dalát hozta össze. Ennek ilyen szövegmondásos verzéje lett, és megcsinálta olyanra, mint az Action Összeomlása volt. Tehát az anyag abszolút az ő munkájuk is.”

Előfordult már, hogy az eredeti szerzők közül valaki felbukkant egy Zorall koncerten?

„Igen, feldolgoztunk például egy Manhattan dalt is. Vilmányi Gabi minden Sörkert-koncerten ott volt a kis családjával, bár akkor még nem játszottuk ezt a számot. A gyerekek Junkies-rajongók, és szeretik a Zorallt is.”

„Decemberben meg a Piramis-basszer Som Lajos jött el egy koncertünkre. A Wigwamban mindig más színpadképpel lépünk fel, és akkor kitaláltuk, hogy a színpadon berendezünk egy kis kocsmát. Felvittünk flippergépet, meg asztalt, padokkal, hogy ott igyanak, bulizzanak jó páran, közben meg énekeljék a dalokat. És beült közéjük Som Lajos is, ott bulizott. Hangyának még a basszusgitárját is kölcsönadta. Még ott is van nálad, Hangya, nem?”

„Lajos fel is hívott a lakására, hogy menjek el a hangszerért. Hozzáteszem, hogy az 1992-es nagy Piramis buli óta nem használta, úgyhogy szépen hazavittem, és felhúroztam. Nekem ez olyan érzés volt, hogy azt el nem tudom mondani. 14 éves voltam a nagy piramis koncert idején, akkor oszlott fel a zenekar. Hatalmas élmény volt ugyanazon a hangszeren játszani, amin Lajos játszott akkor, ott. Elvittem a fiamat is, hogy lássa a rocksztárt.”

„Lajos ott volt amúgy végig az öltözőben velünk. Tök jó fej volt, nagyon kellemesen csalódtam benne.”

„Hátulról nézte a koncertet. Idézem mit mondott a végén: ’Srácok, sok bulin voltam már, sok mindent láttam, és nem vagyok buzi, de olyan jól nyomtátok, hogy felállt a faszom!’… Ott bulizott végig a haverokkal.”

Amúgy milyen arcok járnak Zorall koncertre?

„Ez elég érdekes. 10-től 60-ig, mivel bárkinek szólhat.”

„Sok idősebb fazon hozza a gyermekét is.”

Azt gondoltam az első lemez után, hogy a Zorall megközelíti majd az Irigy Hónaljmirigy népszerűségét. Ha nem is lesz saját showműsorotok egy kereskedelmi csatornán, de rengeteg embert meg tudtok majd szólítani. Ez valahogy elmaradt.

„Ezt abszolút jól látod” – bólintott Hangya.

„De ne felejtsd el, hogy a Mirigy a ’90-es évek elején alakult, és kellett idő, hogy beérjenek. A másik az, hogy olyan kommerszebb zenéket is feldolgoznak, amiket én nem is hallgatok. Mi meg tartjuk magunkat ahhoz, hogy örökzöldeket dolgozunk fel – kivétel a Manhattan, illetve Szandi – és maradunk a keményebb vonalnál.”

„Mirigyék egyébként csináltak velük egy dalt. Fel is demózták és odaadták. Csak az engedélyekkel volt egy kis gond, de a következő Zorall lemezen rajta lesz. Ezúton is köszönjük szépen! Annak idején amúgy ők is rockosan kezdték, egy szilveszteri bulira álltak össze, és Ossiantól kezdve játszottak mindent. Valószínűleg érezték, hogy ez csak egy kis szelet a piacból, ezért elmentek jóval poposabb irányba. Mi egészen más módszerrel dolgozunk.”

„De olyan szintű sikerre nem is számítunk. Viszont két év alatt elértük azt, amit a Junkies öt-hat esztendő alatt. Tehát szerte az országban annyian jönnek a Zorall bulikra, mint a Junkies koncertekre. A Wigwamban is teltház előtt játszunk.”

„Pont április elsején lesz a lemezbemutató koncert a Wigwamban.”

Kizárt egyébként, hogy a Zorall elmenjen poposabb irányba?

„Ez nem erről szól. Azon meg már túl vagyunk, hogy mindenáron bekerüljünk a médiába. Azért csináljuk ezt a zenekart, hogy önmagunkat elszórakoztassuk.”

„Pontosabban eredetileg Attila szórakoztatására készítettük, ha-ha! Ez amúgy egy kurva jó játék. Hallgatom mondjuk a kereskedelmi csatornát, és beugrik, hogy ezt vagy azt a számot mivel lehetne összerakni. Ez egy jó kis zenei legó.”